Egy ideje szerettem volna már blogot írni, már csak azért is, mert így valamilyen szinten rákényszerítem magam a folyamatos írásra. Csak valamiért ódzkodtam tőle. Talán mert manapság olyan trendi dolog ez, hogy már kezd klisé lenni. Ma azonban rátaláltam D.A. blogjára, ami a legkellemesebb csalódás volt, ami az utóbbi időben ért. Néha elgondolkozok azon, hogy ha személyesen találkoznék mondjuk egy színésszel vagy énekessel, akit nagyon szeretek, kiábrándulnék. Mert buták, felületesek vagy éppen gorombák. Hát ez a mai tapasztalat bebizonyította, tévedni emberi dolog. Úgyhogy kedvet kaptam én is az egészhez. A naplóíráshoz soha nem volt elég kitartásom, talán az, hogy egy csomó időt töltök a gép előtt, segít majd. Hogy megmutatom-e valaha valakinek, még nem tudom. A közeljövőben biztosan nem. Egyelőre lássuk, mi sül ki az egészből.