Most hogy ez is lejárt, talán eljött az ideje, hogy tömören összefoglaljam az elmúlt négy és fél nap eseményeit.
Vasárnap. Reggel kicsit hamarabb keltünk, én még tanulgattam, aztán elkészítettem M. ünnepi frizuráját. Kivételesen meg volt elégedve vele. Megjöttek a rokonok, három órát ültünk a templomban, azután meg folyamatosan ettünk. Persze nagyon jó volt. Nagyon szeretem a rokonainkat, és mindig örülök, ha velük lehetek. Ez alkalommal különös örömet szerzett két legkisebb unokatestvérünk (egy négy és egy három és fél éves), akiken rengeteget szórakoztunk. Nagyon édesek voltak. Este, miután az emberek többsége elment, kicsit tanultam még, s aztán idegesen és türelmetlenül nyugovóra tértem.
Hétfő. Reggel a szüleim visszavittek a városba, apukám felvitt az iskolába, ami már tele volt idegen emberekkel. Egy órát kellett várni, ami alatt beszélgettünk, szereztem néhány új barátot, s zenét hallgattam, hogy az idegességet valahogy elűzzem. Amikor megérkeztek a tételek, hogy is mondjam… Meglepődtünk. Két és fél órát írtam, hamarabb nekifogtam, mint szoktam, és hamarabb be is fejeztem. Délután találkoztunk a Látó szerkesztőivel, akik mindannyian kissé talán furcsák, de nagyon viccesek voltak. Látszott rajtuk, hogy… Azután volt Kővirágkoncert, este meg elmentünk egy bizonyos másik koncertre, ami fogalmazzunk úgy, nem volt a legszórakoztatóbb (szerencse, hogy nem kellett a jegyre pénzt adni). Otthon megnéztem még egy filmet, bár most sem értem, hogy nem aludtam bele.
Kedd. Viszonylag sokáig aludtam, úgy döntöttem, hogy a délelőtti és délutáni programokat kihagyom, s helyette megpróbálok elmaradt dolgokat pótolni. Például kimenni A.-val, amire legalább egy hónapja készülünk. Sétáltunk, ettünk fagyit, utána ő valamit, aminek elfejetettem a nevét, én meg rossz kukoricát. Tényleg rossz volt. Később találkoztunk Á.-val és N.-vel, s próbáltunk ballagási fotókat készíteni (A. közben hazament). Este elmentem a Maros Művészegyüttes előadására a többi versenyzővel, ami nagyon jó volt.
Szerda. Reggel viszonylag korán keltem. Úgy volt, hogy S.K.-val találkozunk, hogy együtt menjünk a gyülekezőhelyre, de ő elaludt, nekem meg nem volt telefonom, mert Á.-nál felejtettem előző este, s akkor nem tudtam, hogy mi van és mi lesz. Végül minden megoldódott, visszakaptam a telefonom, és S.K. is időben megérkezett. Elmentünk kirándulni, ahol természetesen megnéztünk néhány templomot, és kaláccsal is megkínáltak (természetesen). Versenyek hagyományai. Délután megtudtuk az eredményeket, ami kevésbé volt örvendetes, de a kezdeti szomorúságom aztán hamar elszállt. Kivételesen elmentünk enni a többiekkel, utána meg kimentünk néhányan forrócsokit inni és beszélgetni. Hazafele társaságom akadt, szerencsére egy másik idegen segítségével, aki józan és értelmes volt, sikerült az előzőt lerázni. Otthon megnéztem még egy filmet (erről majd részletesebben egy másik bejegyzésben).
Csütörtök. Délelőtt volt a díjkiosztó. Kaptam dicséretet, s a pénzből megvettem a hozzávalókat M. ajándékához, amivel aztán órákat pepecseltem. Még mindig nincs egészen kész, de remélem, örül majd neki.
Kedves Fiók 