Pendragon

Vannak időszakok, amikor mindennek mélyebb jelentősége van. A nyitott ablakon át összetett szagokat hoz be a szél: virágágyak édességét, a fák komoly illatát, szalma- és istállószagot és valami keserűt, amit nem tudok kielemezni.
Szomorúak vagyunk tizenhat éves korunk szomorúságával, szerelmeink megtört vonala grafikonszerűen előttünk van, óvatosan örülünk a holnapoknak, nagyon távoli medvék bőrére iszunk, és tíz kilóméter körzetben meghallunk minden zajt…
…Nyár van, és intenzíven érzem, hogy tél lesz, fehér ruhás karácsony, amikor a tea különösen ízlik. Szeretnék korallszigetek zöld lagúnáiban hajózni… Mindent szeretnék, és vágyódásommal mindenben részes vagyok.

Szerb Antal – A Pendragon legenda

Az idézetes füzetemben találtam, és nosztalgikus lettem tőle. Azokra az időkre emlékeztet, amikor N.-el és Á.-val krimiket olvastunk, hogy aztán elmenjünk egy versenyre, ami inkább volt szórakozás, mint megmérettetés, és még jobban összekovácsolt minket, sok belső poénnal ajándékozva meg, melyeket aztán egy másik verseny is emlékezetessé tett. Arról talán ne is beszéljünk, ami az összekovácsolást illeti… Hiányoznak azok a délutánok, kreatív munkával eltöltött percek, rohangálások, “konferenciák” és átvirrasztott éjszakák.

Egyébként ha nem ismeritek a könyvet, olvassátok el. Nagyon jó.

kedvesfiok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s