nézelődős

Hazafele jövet az átjárónál várni kellett a zöldre. Ketten álldogáltunk türelmesen, egy fiatal fiú és én. Szokásos módon merengtem a saját kis dolgaimon, egy idő után meg bevillant, hogy meg sem néztem jobban az illetőt. Erre eszembe jutott, hogy amikor Kolozsvárra kerültem, az volt az egyik kedvenc időtöltésem, hogy a felhozatalt figyeltem az utcán/egyetemen/kávézókban/stb.

No, hát igen, változnak a dolgok. (Nem mintha panaszkodnék.)

kedvesfiok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s