Hobbit 1.

60 oldal után arra jutottam, hogy legjobb lesz, ha úgy kezelem a könyvet és a filmet, mintha igazából semmi közük nem lenne egymáshoz, s minden hasonlóság a véletlen eredménye lenne. Viszont lassan azt is kezdem érteni, hogy honnan jön majd ki nekik az a 9 óra, mert ha összehasonlítjuk a két történetet egy adott ponton (vegyük például azt, amikor Elrond a térképet olvassa), addig a pontig a filmben már legalább négy egész olyan jelenet volt, aminek a könyvben semmi nyoma. Mondjuk valahol értem őket, mert a Hobbit mégiscsak egy gyerekeknek szóló mese, s a véres csatákhoz, üldözésekhez és tíz percenkénti életveszélyes helyzetekhez szokott közönséget valószínűleg nem elégítette volna ki.