Hobbit 2.

A film után (s ez a kérdés már a Gyűrűk Ura kapcsán is felmerült) azt beszéltük, hogy miért nem kérik meg a sasokat, hogy vigyék el őket a célhoz, mi értelme van heteket gyalogolni, mikor néhány óra alatt ott lehetnének (azon kívül persze, hogy akkor nem lenne valami izgalmas az olvasónak/nézőnek az egész). A könyvből most kiderült, hogy

  1. a sasok nem feltétlenül azt csinálják, amit Gandalf mond, ha segítenek, az inkább a véletlennek és a saját jóindulatuknak köszönhető 
  2. nem kimondottan szeretnek emberek által lakott területek fölött repülni, mert félnek, hogy lelövik őket.

Egyébként most tartok ott, ahol a filmnek vége lett, s ez a könyvnek kb az egyharmada, azzal tehát nem lehet vádolni őket, hogy nem tudják beosztani a “nyersanyagot”. Azzal talán igen, hogy mértéktelenül kiszínezik, de azzal meg valószínűleg nem érdemes.