Side by Side
Végre egy olyan dokumentumfilm, ami csalódást okozott. Tudtam, hogy ha elég türelmes vagyok, ez is előfordul majd.
Természetesen nem a filmmel volt a baj, hanem az elvárásaimmal. Néha megvannak a hátrányai annak, ha az ember nem néz utána, hogy mi elé is ül le. Azt hittem, hogy zseniális filmek zseniális rendezőiről lesz majd szó, akik elmondják, hogy mi a zsenialitásuk titka. Na jó, igazából nem tudom, hogy mit vártam. Viszont amit kaptam: 1oo perc a hagyományos és a digitális film összehasonlításáról.
Igazából érdekes volt az egésznek erről a feléről is egy képet kapni, látni, hogy a filmkészítés nem csak a rendezőről és a színészekről szól, s most kicsit talán jobban értékelem azokat a díjakat (Cinematography, Editing, Visual effects stb.), amelyekre eddig egyáltalán nem figyeltem, s átadásukat többnyire végiguntam, ha a díjátadót éppen végignéztem.
Azt hiszem ezután két kategóriába sorolom majd a dokumentumfilmeket: tanulságos és inspiráló. A Side by side után márpedig nem éreztem a késztetést, hogy kamerát ragadjak. Viszont mindenképpen kötelező azoknak, akik komolyabban is akarnak filmekkel, esetleg filmezéssel foglalkozni. Én egyelőre beérem a (többnyire) naiv néző szerepével.
Kedves Fiók 