Amúgy én nem értem, hogy működnek a dolgok.

Illetve magamat nem értem.

Tegnap is és ma is egészen produktív napom volt – tegnap kb. egész nap otthon tanultam, ma voltam négy órát egyetemen, plusz még egyet műhelyen, s délelőtt még kettőt projektet készítettünk. De a tegnap pont azon gondolkoztam, hogy milyen szomorú, hogy a tanulás már nem boldogít, hogy nem vagyok büszke magamra egy végigtanult nap után, csak aludni szeretnék, olvasni vagy filmet nézni. 

Utóbbi dolgokat most is szeretném, de ma egy olyan nap van, amikor jól esik, hogy sok hasznos dologgal foglalkoztam. Ezt nem értem.

Mondjuk ez a mostani jó közérzetem talán a műhelynek köszönhető. Attól mindig boldogabb leszek kicsit. Olyankor érzem, hogy ezt az egészet, ami többnyire szenvedés, fölöslegesnek tűnő feladatok sora és örökös fáradtság, el tudnám képzelni szakmaként is. S talán még szeretném is. 

kedvesfiok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s