Péntek este

Ma egy fiúval kb. egy órán keresztül rajzoltunk, olyanokat, hogy egymás rajzát kellett folytatni, vagy ugyanazt a dolgot kellett mindketten lerajzoljuk behunyott szemmel, és nagyon elszégyelltem magam. Mert állítólag ő nem tud rajzolni, de ahhoz képest mindent a legfurcsább szögből és a legkomplikáltabb formában próbált papírra vinni, én meg ott a primitív firkálmányaimmal próbáltam tartani a lépést.

Mostmár nagyon meg kellene tanulni rajzolni. Egyébként nagyon érdekes és  szórakoztató volt az egész, rengeteget nevettem. (S talán itt hozzá kellene tenni azt is, hogy ma láttam életemben először a fiút.)

A ma este másik konklúziója az volt, hogy a bölcsészek nagyon szórakoztatóak és hihetetlenül sokat lehet tanulni tőlük, a legkülönfélébb témákban. Néha kételkedem abban, hogy mondjuk tíz év múlva is irodalommal akarok majd foglalkozni, de azért ezek az emberek és társalgások hiányoznának.

kedvesfiok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s