The Hobbit: The Desolation of Smaug

image

Hétvégén elmentünk a Hobbit második részére moziba. 2D-ben néztük, mivel úgy döntöttek, 3D-ben csak magyar szinkronnal fogják vetíteni. Különösebben nem ragaszkodom a 3D-hez, de el nem mondhatom mennyire idegesít ez a magyarországi tendencia, hogy mindent szinkronizálva vetítenek. Ősszel például hetekig próbáltam ezt eredeti hanggal levadászni, sikertelenül.

No, de a Hobbit… 

Sokkal vidámabb dolgokat arról sem tudok mondani. Jó, persze, még mindig imádjuk az egész brigádot, és valószínűleg bármit csinálnának, nem tudnánk igazán haragudni rájuk, de ebben a filmben túl sok volt az olyan jelenet, amikor a Kedvessel röhögve néztünk össze, annyira giccses/felesleges/rossz volt.

Kezdhetnénk mindjárt talán a plusz szerelmi szállal, amiről egyetlen pozitívumot sem tudnék mondani. Teljesen értelmetlen volt, és én nem is tudtam komolyan venni. Tauriel karaktere szerintem egészében fölösleges volt, én nő vagyok, de soha nem éreztem úgy, hogy nem vagyok kellőképpen képviselve a könyvben/film(ek)ben (állítólag a női rajongók miatt érezték szükségesnek), Arwent meg úgysem pótolhatná senki.

Viszont ezen kívül is voltak olyan mozzanatok, amelyeknél teljesen azt éreztem, hogy a buta akcióéhes tömegembernek szánták őket, legyenek ők is boldogok. Egyébként alapból nem tetszik az, hogy néhány jelenetet, ami a könyvben lassabban és hosszaban van leírva összecsapnak, s újakat, “izgalmasabbakat” tesznek be helyettük. Az első filmnél még jogosnak tűnt a lépés, itt viszont már zavart.

Aztán voltak nemes egyszerűséggel nevetséges pillanatok is.

Vigyázat, apró spoiler!

Például amikor hosszú időn keresztül keresik és végre megtalálják a barlang bejáratát, amit mellesleg egy óriási szobor jelez, és Thorin megdicséri Bilbot, hogy milyen jó szeme van.

Persze, ha elégedetlenkedve is, de azért szerettem. A színészek nagy része azért még mindig remek, Benedict Cumberbatch csodálatos mély hangú sárkány volt és a látvány is még mindig zseniális. Martin Freeman pedig nagyszerű Bilbo.

(A zenét viszont megintcsak nem értettem. Az első filmbeli fantasztikus hobbitkórus után ez miért kellett most a végére?)

Egyébként tisztában vagyok vele, hogy adaptációk esetében nem feltétlenül szerencsés a filmet a könyvhöz hasonlítani, de szerintem néhány dologban olyanok is egyetértenének velem, akik a könyvet nem olvasták.