Veronica Roth: Insurgent

Lehet, hogy egyedül vagyok ezzel, de, számomra is meglepő módon, a második kötet legalább annyira tetszett, mint az első, sőt, talán még jobban is.

Minden nagyon gyorsan történt, itt is volt egy váratlan csavar, de váratlansága már nem volt annyira zavaró, mint az első részben. Az események miatt a szerelmi szál kissé háttérbe szorult, ami szerintem egészen jót tett a könyvnek.

A trilógiák második részének gyakran azt róják fel, hogy érződik rajtuk, hogy összekötő szerepük van, hidak az események között, de ez ebben az esetben engem egyáltalán nem zavart. Sehol nem éreztem eröltetettnek, vagy ellenkezőleg, túl lassúnak. A történet komplikáltabb, mint elsőre tűnt, ami kellemes meglepetés volt. Stílusában még mindig látok gyengepontokat, de azok ritkán zavaróak.

Engem is váratlanul ért, de úgy tűnik, kezdem megszeretni ezt a sorozatot.