Az az igazság, hogy egész félévben vártam kicsit, hogy hazamenjek, de most, hogy már csak néhány nap van hátra, rájöttem, hogy ez is nagyon fog hiányozni. A város, a barátok, akiket itt hagyok, a könyvtárak, a Duna, a vár, a Városliget… inkább nem próbálom felsorolni. Plusz egy csomó minden van, amit még meg szerettem volna nézni, arról nem is beszélve, hogy közel sem töltöttem elég időt J-vel és K-val. Őszintén nem tudom, hová tűnt ez az öt hónap.

Valószínűleg az is benne van, hogy tisztában vagyok vele, milyen nehéz lesz otthon a következő félév, de keserédes lesz a hazaút. Remélem, azért máskor is lesz majd még alkalmam hosszabb időt itt tölteni.