52 dokumentumfilm (25.)

Szerelempatak

Miután elmentem Pestre, nem néztem több dokumentumfilmet, így persze nem sikerült végigvinni a “projektet”, viszont amíg tartott, nagyon élveztem, úgyhogy idén szeretném folytatni.

Ahhoz, hogy ismét megjöjjön a kedvem a dokumentumfilmekhez, keresve sem találtam volna jobbat a Szerelempataknál. Azt hiszem, az eddig megnézettek közül ez a kedvencem.

Ennek talán főként az az oka, hogy én is egy erdélyi faluban nőttem fel, s bár a nagyszüleimmel soha nem beszélgettem szexualitásról, nagyon szeretem hallgatni őket, bármilyen témáról is legyen szó éppen. Minden történetükben van egy csepp a székely humorból, amely a Szerelempatak szereplőit is annyira szerethetővé teszi.

Nem csak a huncot mosollyal elmondott, pikáns történeteket és életbölcsességeket találtam nagyon kedvesnek, hanem a filmben megjelenített tájat és a falusi környezetet is. Így is, hogy itt élek, kedvem támadt kirándulni, dombot mászni, höngör(g)őzni. Azt hiszem, ez annak is köszönhető, hogy a film nem csak provokatív és humoros, de képileg is lenyűgüző.

image

image

image

image

image

Bár én valószínűleg személyes vonatkozások miatt szerettem annyira, azért nyugodt szívvel ajánlom bárkinek. Általában az inspiráló dokumentumfilmeket szeretem, és hát ezeknek az idős embereknek az életvidámságánál, életszereteténél inspirálóbbat nehezen tudok elképzelni.