Második bejegyzés

Kedves Fiók,

A héten igazi telünk lett. Az első napokban -25 fokos, fogcsikorgató hideggel, aztán bőséges havazással, ami mindent fehér takaróval borított be. A hét vége fele melegebb lett, olvadni kezdett a hó. Nem szeretem ezt a latyakos időt, de emlékeztet rá, hogy nemsokára jön a tavasz. Néha elég, ha a zöldülő fűre és a virágzó fákra gondolok, és minden szebbnek tűnik, bár a téli táj látványában van valami megnyugtató.

Meggyógyultam, visszamentem dolgozni. A múlt hét után eléggé traumatikus volt minden reggel felkelni – sehogy sem tudom megszokni, 2 év után sem (amíg iskolába jártam, hogy csináltam?).

A hét második fele hozott néhány furcsa/kellemes meglepetést. Egy váratlan, rövid látogatást az egyik ebédszünetben, egy véletlen találkozást egy másikban, hosszú, egyszerre vicces és nagyon komoly beszélgetéseket valakivel, akiről nem gondoltam, hogy bármi dolgunk is lenne egymással.

Alapvetően hiszek abban, hogy az ember bevonz dolgokat, jót és rosszat egyaránt, de az ilyen pillanatok, amikor pontosan azt kapom, amit szeretnék, vagy még jobb, amire szükségem van, bár a kérést csak magamban fogalmaztam meg, még mindig ámulattal töltenek el. Olyankor úgy érzem, hogy kicsi vagyok és jelentéktelen, az univerzum pedig nagy és csodálatos, és bármi, tényleg bármi megtörténhet.

Üdv, Panni