Kedves Fiók!
Ez a hét tele volt pozitív élményekkel, szeretettel, hálával, nevetéssel, családdal, barátokkal.
Pénteken elmentem (életemben másodszor) egyedül moziba, és már sokkal kevésbé volt fura, sőt, ezzel a filmmel talán jobb is volt így. Hárman voltunk a teremben, egy idősebb pár és én, szóval nagyon családias volt a hangulat, ami passzolt a film hangulatához. Egyébként nagyon tetszett, jobban, mint amire számítottam. Ugyancsak pénteken találkoztam két kutyussal, akiket nagyon szeretek, de ritkán látok, és ugyanannyira örültek nekem, mint én nekik, ami nagyon boldoggá tett.
Szombaton Kolozsváron voltunk, és Tünde elvitt Papillonba, ami az új kedvenc helyem lett. Nagyon kedves, színes hely, a pici kaktuszokat pedig (második képen az ajtó mellett) legszívesebben polcostól hazahoztam volna.
Vasárnap Sándor-napoztunk mamáéknál, szinte teljes létszámban. Heten vagyunk unokák, felnőttünk, szétszóródtunk a világban, így különösen örülünk az ilyen alkalmaknak, amikor kicsit együtt lehetünk.
Ez meg itt a szombati piros-fehér-zöld reggelim. Amióta az egyhónapos húsmentes kísérletemet meghatározatlan időre kiterjesztettem, igyekszem odafigyelni, hogy azért megkapja a szervezetem a szükséges fehérje adagját. Nem lettem vegetáriánus, megeszem a húst, ha megkívánom, de az ebben a hónapban például összesen négyszer fordult elő.
Eléggé furcsán szoktak nézni az emberek, amikor mondom, hogy kerülöm a húst meg a lisztet, jelenleg pedig éppen cukormentes hónapot tartok, szóval következőnek egy “Mivel élek” bejegyzést tervezek. Elöljáróban azért annyit, hogy a kajafotózás egy elég komplex művelet, ami, ahhoz, hogy igazán jól nézzen ki, rengeteg
előkészületet, eszközt és energiát (és jó fényt!) igényel – nekem meg ezek nincsenek, szóval ne tessék nagy elvárásokkal lenni. De azért valamit összehozok.
Üdv, Panni
Kedves Fiók 