Huszonhatodik bejegyzés: A hegy

Kedves Fiók!

Végre hazajött Zsuzsa Angliából. Találkoztunk, beszélgettünk, meghívott a kabannájukba, ami Felsőgyurkucán van, a Bélesi tó mellett. Szóval a hétvégén ott töltöttünk két csodás napot, de legszívesebben hetekig maradtam volna még.

Útban arra megálltunk Bánffyhunyadon, és megnéztük a templomot. A templom szép, a város lehangoló.



Este nyolc után érkeztünk, éppen elkaptuk a naplementét. Kezdésnek egészen jó volt.

Kilátás a teraszról reggel nyolckor.

Itt szaladtunk szombaton reggel. A terep eléggé nehéz volt, de ha minden nap ilyen kilátás mellett szaladhatnék, biztosan motiváltabb lennék. Na jó, nem egészen biztosan, de jó eséllyel.



Szorgoskodtunk is.






Csomót Carcassonne-ztunk, és nevettünk közben.


A szomszédok átjöttek meglátogatni.

Szombaton szülinapoztunk is, Zsuzsával rögtönöztünk egy tortát, liszt híján tejberizzsel. De nagyon finom lett.

Mondjuk ott valahogy minden finomabb volt meg jobban esett, nemcsak az étel, de az úszás, a jógázás, a pihenés is. Azért valószínűleg mindig tengerimádó maradok, de az utóbbi időben egyre gyakrabban kívánom a hegyet is – ezután a hétvége után úgy érzem, joggal.

Üdv, Panni