Üdv innen!

Tudom-tudom, nem erről volt szó, amikor mindenkinek megígértem, hogy majd írok sokat Izlandról és az itteni életről. Lassan két hónap is eltelt, én meg most kezdem összekapirgálni az első bejegyzést, az első fotókkal, miközben a hó már régen elolvadt. De íme.

Lehet, csak rámragadt az izlandiak mentalitása, ami többnyire a “majd megcsináljuk” filozófiára épül; lehet, munka után vagy a szabadnapjaimon inkább pihenni vagy sétálni akartam, vagy lehet, hogy el kellett telnie egy kis időnek, hogy ne az első benyomásokról írjak.

Talán azért vettem rá éppen most magam, hogy leüljek megírni ezt, mert átrendeztem a szobám. Amikor megérkeztem, elrendeztem a bútorokat, kipakoltam, de egészen mostanáig mindennek nagyon ideiglenes hangulata volt, az asztal tele volt helyüket nem találó kacatokkal. Most végre minden a helyére került, és bár szükségem van még néhány dologra, hogy igazán “pannis” legyen a szobám, mára már itthon érzem itt magam.

Ami Izlandot és Reykholtot, a falut illeti, ahol lakom, valahogy első perctől természetes volt, hogy itt vagyok. Nem volt furcsa, hogy az ablakomból egy folyót és hegyeket látok, hogy percenként változhat az időjárás, hogy néha mintha a házat is el akarná fújni a szél. Olyan volt, mintha hosszú távollét után tértem volna vissza ide, valahogy ismerős volt minden.

Ezt azért nem úgy kell érteni, hogy teljesen zökkenőmentes volt a beilleszkedés. Még mindig furcsállom, hogy egy bolt van a faluban, az is hat óráig van nyitva, a nagyobb bevásárlást pedig jó legalább egy-két hétre előre megtervezni, mert a nagy üzlet 40 kilométerre van. Gyógyszertár, pékség, bankautomata nincs, ezekért szintén a városba kell menni.

Azért megvannak az előnyei is az elszigeteltségnek. Csodálatosan tiszta a levegő, nincsenek gyárak, minimális a forgalom. Mindig csend és nyugalom van, ha éjszaka egyedül járkálok is tökéletes biztonságban érzem magam. Egészségesebben étkezem, mivel bevásárlás előtt tudatosan állítom össze a listát, ha pedig megkívánok valamit, nem tudok leszaladni a boltba érte.

Tudom, hogy sokan kíváncsiak a munkahelyemre is, de arról majd egy következő bejegyzésben írok. Remélhetőleg nem újabb két hónap elteltével.

Összegzésként: jól vagyok. Nem fázok. Nincs hideg, már hó sem. A munka jó, az emberek kedvesek. Minden nap hálás vagyok, hogy részem lehet ebben a kalandban, és igyekszem minél inkább kihasználni az időt, amit itt tölthetek.

Üdv, Panni

kedvesfiok

Egy gondolat “Üdv innen!” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s