Haladunk-haladunk, az is lehet, hogy még ebben az életben utolérem magam, de ezek még mindig csak júliusi képek. Így a térdig érő havas tél közepén végignézve ezeket a képeket rájöttem, hogy nagyon várom a nyarat.
Izlandon nincs túl sok település, éppen ezért meglepőnek és enyhén nevetségesnek találtam, hogy van még egy ugyanolyan nevű település, mint ahol mi lakunk: Reykholt. Gondolom, az első telepesek nem ellenőrizték le google maps-en, hogy mennyire eredeti az ötletük. Lényeg, ami lényeg, júliusban egy nap elhatároztuk, hogy megnézzük magunknak ezt a másik Reykholtot.
A nap persze esővel és széllel, nem éppen kiránduló idővel köszöntött ránk, de ez azért nem szegte kedvünk, amilyen nyarunk volt, nem volt rá sok remény, hogy egy hét múlva jobb lesz. Elsőként Akranes, egy 3000 lakosú kisváros felé vettük az irányt, Reykjavíktól északra, ahol megnéztünk két világítótornyot.
Erről tervezek egy külön bejegyzést, de az izlandi nyár valami zseniális. Minden zöld és tele van csillagfürttel, napokig tudnék csak menni és bámészkodni.
A következő úti célunk két vízesés volt Reykholt közelében: Hraunfossar (fent) és Barnafoss (lent).
A Delikates hátizsákom ezen a napon is elkísért, mint minden kirándulásomra.
Maga Reykholt óriási csalódás volt, fotóm sincs róla, annyira nem volt ott semmi. Csupán egy hotel és néhány ház, kb 5 percet töltöttünk ott. Szintén a közelében van viszont egy Krauma nevű spa, oda mentünk megmelegedni.
Szerintem az már kiderült a bejegyzéseimből, hogy ha forró vízben szeretné áztatni az ember magát, Izland a tökéletes hely, minden sarkon akad rá lehetőség. És bár én a természetes(ebb) fürdőhelyeket jobban szeretem, azért ez sem volt rossz.
Hazafele még megnéztünk egy tavat és két vízesést, óriási hegyek lábánál haladva az óceán partján. Teljesen “ilyen csak filmekben van” élmény volt.
Egyébként annyira fura visszenézni ezeket a képeket, annyi minden más azóta. Két lánnyal voltam akkor kirándulni, az egyikkel azóta is barátok vagyunk és sok mindent csinálunk együtt, a másikkal viszont nagyon furcsán alakult a kapcsolatunk (pasi volt a dologban, nem egy szép történet), azóta pedig haza is ment. A házunkban teljesen más emberek laktak és egész nap világos volt. Mintha tegnap lett volna, mégis egy másik életben.
Kedves Fiók 