Szeptemberben hazautaztam néhány hétre. Néha nagyon jól jönne, ha lenne mondjuk egy Reykjavík-Kolozsvár direkt járat, másrészt viszont nagyon örülök, hogy mindig Pesten keresztül kell mennem, mert még mindig imádom azt a várost, és persze az ottani barátaimat.
Ez az út különösen jól sikerült, mert nagyon sok kedves emberrel találkoztam. Valahogy úgy alakult, hogy Júlia is pont Pesten volt néhány napra, és össze tudtunk hozni egy közös reggelit.
Kötelező fotózkodás. Amúgy azt hinné az ember, hogy ennyi idő után jobbak vagyunk a közös képek készítésében, de nem, általában borzalmasak az eredmények. De legalább jól szórakozunk.
Kicsit turistáskodtunk is. Nem szeretnék még egyszer ott élni, hosszútávon biztosan nem, mégsem tudom megunni azt a várost, és időről-időre visszahúz a szívem.
Ágit is instagramon keresztül ismertem meg, és most már valahogy természetes, hogy mindig találkozunk, ha ott járok. Tudom én, hogy az internet egy veszélyes hely tud lenni, ha másért nem, hát időpocsékolás szempontjából, de imádom, hogy összehoz olyan emberekkel, akikkel amúgy talán soha nem találkoznék.
Mannival elmentünk a Frida Kahlo kiállításra, és kicsit csalódás volt. Nem tudom, lehet velem van a baj, mert hozzászoktam, hogy órákat töltsek el egy-egy tárlattal, de ez nagyon kevésnek és ingerszegénynek tűnt.
Aztán életemben először elmentem a Gül Baba utcába. Nagyon sokszor láttam már képeken, de soha nem jártam arra. Valóban nagyon hangulatos meg békés környék. Annyira jó volt a hűvös-esős izlandi nyár után a melegben sétálni a macskaköves utcácskákon és levendulát látni.
Amiről nincs kép, mert mindig készülünk rá, de aztán elfelejtjük, azok a Kingás randik. Mindig nála alszok, ha Pesten járok, és bár úgy amúgy sajnos ritkán beszélünk, mindig fel tudjuk venni a beszélgetés fonalát ott, ahol abbahagytuk, mintha csak néhány nap telt volna el, nem hónapok. Elég rossz vagyok a formalitásokban és mindennapos kapcsolattartásban, szóval nagyon hálás vagyok azokért az emberekért, akikkel akár egy féléves kihagyás után is egyből tudunk fontos és akár nehéz dolgokról beszélni.
Alig várom, hogy áprilisban visszatérjek, hiányzik mindenki.
Kedves Fiók 