Nemrég végignéztem az utóbbi időben olvasott könyveim listáját és a következőre jöttem rá: tavaly nyár óta szinte kizárólag női szerzőktől olvasok. Próbálkoztam mással is, de azokat a könyveket sehogy sem sikerült befejezni. Letettem, szünetet tartottam, újra felvettem… Közben beletörődtem abba, hogy ez most egy ilyen időszak, és ha már ez van, úgy döntöttem, a legtöbbet hozom ki belőle és egy lépéssel tovább megyek.
Sokáig csupán téma szerint választottam az olvasnivalóimat (néhány kivételt leszámítva, amikor a borító fogott meg) vagy azt olvastam, amit „elém toltak” a tanárok, a barátok, a reklámok. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy tavalyig szinte kizárólag európai vagy amerikai, fehér, cisz, heteroszexuális szerzőktől olvastam, akiknek körülbelül 90 százaléka ráadásul férfi. Persze, nincs két egyforma élet, egy a fentiek alapján „besorolható” személyt is érhetnek sorscsapások, de valljuk be, egy ilyen személynek lenni kiváltság.
Idén viszont elhatároztam, hogy ezen a téren is tudatosabb leszek. Olyan nagy a világ, annyi féle sors és történet van, én pedig szeretném ezeket is megismerni.
Az ítélkezés alapja a félelem. Nem ismered a másik személy helyzetét. Nem érted, miről beszél. Nem tudod elképzelni, min megy keresztül. Az ismeretlen veszélyt jelenthet, ezért ösztönből elutasítjuk. Egy „más” ember kinevetése, kicsúfolása, megszégyenítése egyfajta védekezési mechanizmus. Természetesen nem azt mondom, hogy ezek a reakciók helyesek, csupán arra próbálok kilyukadni, hogy nagyon sok probléma kulcsa az empátia hiánya. Van, aki azzal születik és bárkivel együtt tud érezni, másoknak információra van szükségük ahhoz, hogy belássák: mindannyian emberek vagyunk – bőrszíntől, nemtől, szexuális preferenciáktól függetlenül.
Én alapjáraton eléggé empatikus vagyok, ez az elmúlt két évben még inkább felerősödött. Viszont még mindig vannak előítéleteim, gondolkozok sztereotípiákban, ijesztenek meg ismeretlen dolgok. Ezeket szeretném lassan lebontani. Ennek egyik, nagyon hatékony módja az utazás és ismerkedés, egy másik az olvasás.
Februárban rászántam egy kis időt, próbáltam olyan írókat keresni, akik minél kevésbé illenek a fent leírt körbe. Azt hittem, egy teljesen új világ fog feltárulni előttem – azóta mondjuk ez valóban megtörtént –, de csalódtam. Nagyon nehéz volt ilyen szerzőket találni. A legtöbbször Jane Austen és Margaret Atwood neve jelent meg a kereséseim eredményeként. És bár nem tagadom az érdemeiket, mégsem őket próbáltam megtalálni. Mélyebbre kellett ásnom.
Végül sikerült egy egészen szép és izgalmas listát összeállítani, és az jutott eszembe, talán más is elindulna velem ezen az úton. Azt találtam ki, hogy indíthatnánk egy online könyvklubot Empátia Akadémia néven. Én most Chimamanda Ngozi Adichie Americanah című regényét olvasom, és nem tudom, mikor szippantott be utoljára könyv ennyire. Egy nigériai lány, Ifemelu történetét meséli el, aki Amerikába költözött, hogy egyetemi tanulmányait folytassa, hátrahagyva családját és szerelmét. A cselekmény két vonalon, a jelenben és a múltban és két országban, Amerikában és Nigériában játszódik és mindkét kultúrát nyersen és őszintén mutatja be (legalábbis nekem úgy tűnik, bár egyik helyen sem jártam még).
Most tartok körülbelül a könyv egynegyedénél, így aki szeretné, még csatlakozhat (magyarul is elérhető). Körülbelül egy hónap múlva írok majd róla instagramon és/vagy facebookon, és a kommentekben vagy egy privát csoportban megbeszélhetjük az olvasmányélményeinket. Úgy tervezem, hogy a könyvklubnak minden hónapban más lesz a gazdája, hogy minél több embert be tudjunk vonni, induljon el egy mozgalom, amely végén – remélhetőleg – mindannyian jobban ismerjük majd kicsit embertársainkat és önmagunkat, és mindannyian nyitottabbak, megértőbbek és empatikusabbak leszünk. Aki szeretné követni a kapcsolódó bejegyzéseket, keresse az #empátiaakadémia hashtaget, illetve, ha csatlakoztok a könyvek olvasásához, és írtok az élményeitekről, kérlek, ti is használjátok ezt.
Aki számára érdekesnek tűnik ez az egész felvetés, de nincs kedve egy könyvklubhoz vagy szeret a maga kedvére és tempójában olvasni, annak itt egy lista, az általam választott és javasolt könyvekről. Igyekszem majd bővíteni még a sort, ahogy fedezek fel új szerzőket, de ha ti is ismertek olyant, akinek itt lenne a helye, írjátok meg, kérlek!
- Zadie Smith: White Teeth (Fehér fogak)
- Malala Yousafzai: I Am Malala (Én vagyok Malala)
- Chinelo Okparanta: Under the Udala Trees
- Haben Girma: Haben
- Bernardine Evaristo: Girl, Woman, Other
- Min Jin Lee: Pachinko (Pacsinkó)
- Roberta Gately: Footprints in the Dust: Nursing, Survival, Compassion, and Hope with Refugees Around the World
- Yaa Gyasi: Homegoing (Hazatérés)
- Nadia Murad: The Last Girl: My Story of Captivity, and My Fight Against the Islamic State (Az utolsó lány: Küzdelem az Iszlám Állam ellen)
- Al Ghaoui Hesna: Félj bátran
- Sanam Maher: A Woman Like Her: The Short Life of Qandeel Baloch
- Abi Daré: The Girl with the Louding Voice
- Alka Joshi: The Henna Artist
Jó olvasást!
Kedves Fiók 