Fenntartható kényelem*

Amióta elkezdtem a fenntartható divat iránt érdeklődni, egyre inkább azt tapasztalom, hogy AZ etikus öltözet az elegáns lenvászon női ruha – ebből van a legnagyobb választék és ezzel találkozni leggyakrabban a közösségi felületeken. Nincs tulajdonképpen ezzel nagy baj, hírvivőnek ezek a darabok valóban tökéletesek, de a mindennapjaink ruhatára azért ennél sokkal változatosabb.

Azt már a vásárlási szokásaim alakulásáról szóló blogbejegyzésben is említettem, hogy az én utam is egy ilyen ruhával kezdődött, egy abszolút nem praktikus, de csodaszép, földig érő álomdarabbal. Ezt követően aztán elkezdtem racionálisabban vásárolni, és olyan márkákat keresni, melyek termékeit magabiztosan hordhatom a hétköznapokban is. Így bővült a gardróbom kényelmesebb ruhákkal, szoknyákkal, pólókkal és cipőkkel.

Azt hiszem, amikor az ember az álomruhatárát tervezgeti, elsősorban a „kimenős” szetteket tartja szem előtt. Miben fogok munkába, színházba, vendéglőbe, nyaralni menni – ritkábban gondol arra, hogy életünk viszonylag nagy százalékát a négy fal között töltjük, ahol legtöbbször csak a szűk család lát minket. Ez a mostani helyzetben különösen igaz, a nap huszonnégy órájában be vagyunk zárva, és valami kényelmeset szeretnénk viselni.

Nem titok, hogy egy etikus, fenntartható gardrób összeállítása nem kevés pénzbe kerül, érthető hát, hogy nem azokkal a darabokkal fogjuk kezdeni, amelyekben senki sem lát. Otthon felvesszük az olcsó nadrágot és az elnyűtt pólót, jó az. A gond csak az, hogy az olcsó nadrágok tönkremennek, és mivel nem került sok pénzbe, hajlamosak vagyunk egyből kicserélni, ahelyett, hogy megjavítanánk. Ráadásul ezek azok a ruhadarabok, amelyeknek a legmostohább a sorsa: takarítunk bennük, rámászik a kutya, a macska, a gyerek, leesszük, leöntjük, összepecsétezzük, megakasztjuk, vagy csak simán elhordjuk. Az én nadrágjaim rendszerint a combom belső részén levő varrásnál adják fel a harcot, kivékonyodnak és kiszakadnak.

Ma már igyekszem nem megvárni azt a pontot, amikor menthetetlenné válnak, és még azelőtt megvarrni őket, hogy tovább tudjam hordani, de emellett eldöntöttem, hogy az otthoni viseleteim vásárlásakor is kritikusabb leszek és beszerzek végre néhány jó minőségű, etikusan készült alapdarabot. Ezek valóban nagyobb egyszeri kiadást igényelnek, de ha figyelembe vesszük, milyen gyakran kell lecserélni az „olcsóbb” darabokat, hosszútávon szerintem ezekkel anyagilag is jobban járunk. Nem beszélve arról, hogy ezek a termékek környezet- és emberbarátabbak, ráadásul kisvállalkozásokat támogathatunk a pénzünkkel. 

Először egy német etikus márkától vásároltam egy leggingset, ami biopamutból készült (4%-ban tartalmaz elasztánt, ettől lesz rugalmas a szövet) és imádtam, imádom azóta is. Mivel az eddig hordott nadrágjaim közben pont tönkrementek, szükségem volt egy másikra és gondolkodtam, hogy ugyanattól a cégtől vásároljak ismét, de közben arra jutottam, hogy szívesen kipróbálnék egy magyar terméket is.

A csend/élet magazinhoz köthető tevékenységemnek hála rengeteg magyar tervezővel és divatmárkával megismerkedhetek, így találtam rá a hip-hip underwear-re is. Kovács Dóra többek között menstruációs bugyikat tervez és készít (később majd ezekről is beszámolok), de az én érdeklődésemet elsősorban a csodaszép csokibarna leggingsek keltették fel. Felkerestem Dórit egy együttműködés reményében, amire ő nagy örömömre igent mondott. 

A helyzet az, hogy régen borzalmasan erős volt bennem a márkahűség, ha megszerettem egy terméket, nagyon ragaszkodtam hozzá és messziről elkerültem a konkurenciát. Ez mára már alábbhagyott, de még mindig megfordul a fejemben, hogy biztosan jó ötlet-e váltani, minek kockáztatni stb. A hip-hip esetében az volt a döntő érv, hogy egy magyar kisvállalkozás termékét hordhatom, akinek ismerem a tervezőjét – az emailezés már ismeretségnek számít, ugye? Ez még akkor is sokat nyomna a latban, ha magában a termékben csalódtam volna, de a leggings kiváló minőségű és iszonyatosan kényelmes.

A Dóri által használt anyagok OEKO-TEX Standard 100 minősítéssel rendelkeznek, ami garantálja, hogy nem tartalmaznak káros anyagokat. Varrás előtt 40 fokon „beavatja” őket, aminek köszönhetően a későbbiekben nem fognak összemenni a 40 fokos mosásban. A weboldal nagyon átlátszó (értsd: őszinte) és vásárlóbarát, nagyon sok kérdésre választ ad.

Nekem örökös problémám, hogy S és M méret között vagyok, így amikor a kényelem a fő szempontom egy termék kiválasztásakor, mindig az M-eset kérem. A hip-hip leggings pihe-puha, rugalmas és gumitalpas, így akár tornászáshoz, jógázáshoz is tökéletes lehet. Én mindig visszatűröm a nadrágjaim derekát, mert nem szeretem, ha szorítják a hasamat, ez a leggings viszont magasított derekú, így a desszertnek is van helye benne.

Régen bősz képviselője voltam a „leggings nem nadrág” mozgalomnak, ma már viszont ezeket hordom a legszívesebben otthon, és felsőből is valami puhát és kedveset választok, így nem mondok le a kényelemről, mégis összeszedettnek érzem magam. Sőt, a hip-hip leggingset egy hosszabb pólóval vagy rövidebb ruhácskával az utcára is szívesen felvenném – ha majd ismét ki lehet járni. Nem titok, hogy ruhákat és szoknyákat hordok a legszívesebben, ez pedig harisnya helyett is tökéletes lesz majd a hűvösebb napokon.

*Ez a blogbejegyzés egy együttműködés részeként született. Köszönöm, ha támogatjátok azokat a vállalkozásokat, akikkel együtt dolgozom, ezáltal az én munkámat is támogatva.

kedvesfiok

Egy gondolat “Fenntartható kényelem*” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s