Őszi kapszulagardrób használt ruhákkal

Nemrég ismét sikerült megbizonyosodnom róla, hogy egy jól kiválasztott, méretben és stílusban is passzoló ruhadarab csodákra képes. Magabiztossá tesz, kiemeli az alakom, kényelmes és tükrözi az egyéniségem. Bár nem titok, hogy az utóbbi időben a fenntartható és etikus kisvállalkozások szerelmese lettem, ez a bejegyzés egy másik nagy szenvedélyemnek, a turkálásnak hódol.

A turkálók varázsvilágával középiskolás koromban kezdtem el ismerkedni. Akkor fedeztem fel, micsoda kincsekre lehet lelni, ráadásul kis összegekkel is! Ahogy minden új hobbi, ez is ártalmatlanul indult, de aztán egy pénz-, idő- és helyigényes szörnnyé nőtte ki magát. Összevásároltam mindenfélét „legalább olcsó volt” alapon, de egy részét soha nem hordtam, mert valami miatt nem volt az igazi. Kerestem önmagam, jól akartam érezni magam a bőrömben és a ruháimban, és persze tetszeni a fiúknak – mindezt a gardróbom felrobbantásával próbáltam megoldani.

Amikor Izlandra költöztem, már nem volt hozzáférésem a kedvenc használtruha boltjaimhoz, a szörnyet viszont etetni kellett, így internetről, fast fashion üzletekből kezdtem el rendelni. A munkámnak köszönhetően akkor már pénzem is volt, és úgy tűnt, semmi sem állhat a vásárlásmániám útjába. Aztán valami bekattant, elhatároztam, hogy tudatosabb és felelősségteljesebb életet szeretnék élni, ezt a változáshullámot pedig a gardróbom sem úszta meg. Szerencsére! Elkezdtem kevesebbet vásárolni, igényesebb és kritikusabb lenni a kiválasztott ruhadarabokkal szemben.

Miután hazaköltöztem, újra egymásra találtunk, én és a turkálók, viszont a megváltozott szemléletmódom minden vásárlásra jött velem, így sikerült a szörnyet továbbra is kordában tartani. Hamarosan jön majd egy bejegyzés arról, mit is takar ez a szemléletmód, milyen tippek és trükkök segítenek a fölösleges vásárlás elkerülésében, de most egy őszi kapszulagardróbot hoztam, amit szinte kizárólag másodkézből származó darabokból raktam össze. Megmutatom, hogyan tudod a nyári ruháidat a hűvösebb napokon is viselni, és úgy kombinálni akár limitált darabszámot is, hogy az izgalmas és változatos legyen.

Ehhez a kapszulához tíz turis ruhadarabot választottam, amelyeket szintén turkált vagy fenntartható márkáktól származó kiegészítőkkel dobtam fel. Így tíz szettet raktam össze, de sokkal többet is lehetett volna, és szerintem a fotókat végignézve senki sem mondaná, hogy ez unalmas, vagy gáz, hogy ugyanazokat a ruhákat viselem újra és újra. Akár egyetlen darab kicserélése is teljesen megváltoztathatja egy összeállítás hangulatát. De elég a felvezetőből, mutatom a listát!

A ruhák:

1. Farmer – Szerkó Budapest

2. Zöld szoknya – Szerkó Budapest

3. Barna ruha – La Majole (Marosvásárhely)

4. Ingként hordott rózsaszín, virágmintás ruha – Textile House* (Marosvásárhely)

5. Rózsaszín hernyóselyem felső – Szerkó Budapest

6. Bézs felső – La Majole (Marosvásárhely)

7. Fehér pántos felső – barátnőmtől örökölt

8. Rozsda kardigán – ezeréves

9. Barna kardigán – Textile House* (Marosvásárhely)

10. Barna zakó – ezeréves

A kiegészítők (félkövérrel jelölve, amit újan vettem):

a. Zöld felső – ez igazából egy Hara melltartó, amit topként hordok

b. Öv – Textile House* (Marosvásárhely)

c. Sárga selyemkendő – La Majole (Marosvásárhely)

d. Lilás kendő – ezeréves turkált darab

e. Virágmintás sál – Szerkó Budapest

f. Barna táska – anyukámtól örököltem

g. Sárga táskaLeafling bags

h. Nagy, bézs táskaManera

i. Bordó kalap – ezt valami random turiban találtam, sajnos nem emlékszem, hol

j. Holdas nyakláncLines&Current

k. Jegesmedve nyakláncTinytrip

l. Lapos sarkú bokacsizmaThe Root Collective

m. Magas sarkú bokacsizma – régi fast fashion

n. Harisnya – ezeréves turkált darab

* helyieknek: a tudorit szeretem, ott találom mindig a legjobb cuccokat

Ha már tavaly ilyenkor is olvastad a blogom, észrevehetted, hogy a ruhák és a kiegészítők közül is több dolog már az akkori használt ruha szeptember bejegyzésembenis felbukkant. Most igyekeztem többnyire más, számomra új darabokat válogatni, hogy ha egymás után olvasod a két írást, ne legyen unalmas, de mindent, amit a tavalyi fotókon viseltem, ma is hordok. És akkor, íme, az idei kapszulám szettjei!

A lenge

Bár most az esővel lehűlt az idő, és lehet, hogy ezekkel a szettekkel már nem úsznék meg egy megfázást, de azért reménykedek még az indián nyárban.

Ennek a ruhának annyira őszi a színe, valahogy nem is tudom elképzelni, hogy más évszakban hordjam. Az anyagja nem az igazi, ezért még nem tudom, hogy alapdarabbá fog-e válni, de ha nem, akkor átmentem majd „otthonkának”. Egy ideje igyekszem itthon is olyan ruhákat hordani, amelyekben csinosnak és összeszedettnek érzem magam – így sokkal jobb a közérzetem és produktívabb is vagyok.

Ezt a szettet viszont egy szandállal abszolút el tudom képzelni nyári viseletként is, de elég egy kardigán hozzá, és máris szuperül működik a hűvösebb napokon is (mutatom lennebb). Annyira szeretem ezeket a színeket együtt!

Az igazi ősz

Nekem ez az évszakok közötti átmenet a kedvenc időjárásom, amikor napközben még oké egy póló, de már nem sülsz meg farmerben, este és reggel pedig jól esik egy vékonyabb kardigán. Szerintem öltözködés szempontjából is ez az ideális, belefér egy kis rétegezés, amiben ki tudod élni a kreativitásodat, de nem kell mindent egy nagykabát alá rejteni.

Évek óta nem voltam egy rendes fesztiválon – már nem is nagyon tudom elképzelni magam a tömegben –, de ettől a szettől abszolút fesztiválra menős hangulatom lett. Ha visszamehetnék az időben, tuti Woodstockot választanám! Szerintem ezekben a ruhákban abszolút beillenék a képbe, csak épp a csizmát dobnám le, hogy mezítláb szaladgáljak.

Ez a szett szinte teljesen megegyezik az előzővel, csak a szoknyát cseréltem nadrágra. Az „ing” igazából egy ruha, ami nem ért be a fenekemen, így nem tudom rendeltetésszerűen hordani, viszont annyira tetszett a színe és a mintája, hogy megvettem, és felsőként hordom. A zöld toppal egy kicsit csaltam, ahogy a fenti listában is láthattad, ez nem másodkézből van, de nem is „igazi” ruhadarab, hanem egy bandeau-típusú melltartó. Ez az összeállítás egyébként számomra a fesztiválos „business” változata, azt a fantázianevet adtam neki, hogy a hippiből lett vállalkozó.

Ez egy ilyen nagyon egyszerű, „csak épp felkaptam valamit” hangulatú szett, de mivel a farmer végre tökéletesen passzol rám, legyőzhetetlennek érzem magam benne.

Ez a szett az egyik kedvencem a sorozatból. A táskát anyukámtól örököltem, aki konfirmálására kaptam, így nem éppen egy mai darab, a zakót pedig a régi ruhatáramból mentettem át, mostanában kezdtem el ismét hordani. Tudom, hogy sokak számára nehéz ezt elképzelni, de mielőtt Izlandra költöztem volna, ehhez hasonló office casual volt a stílusom: zakók, miniszoknyák, magas sarkúk. Ezt ma már nem érzem annyira magaménak (főleg a rövid szoknyákat nem), de azért van néhány régi darabom, amit az újakkal kombinálva továbbra is szívesen felveszek. Ezt a szettet például számomra a selyem felső és a fejkendő bolondítja meg és teszi igazán pannissá.

Amint azt ígértem, itt van a zöld szoknyás nyári szett ősziesített változata. Azzal a felsővel is tökéletesen működne, de ezzel a csipkéssel számomra összeszedettebb, hivatalosabb – ebben az összeállításban úgy érzem magam, mint egy tanító néni vagy egy könyvtáros, a lehető legjobb értelemben.

Itt egy újabb példája a régi és új stílusom keveredésének. Ezt a szettet akár öt éve is viselhettem volna, csak akkor a szoknyám jó néhány centivel rövidebb lett volna. Ez a Szerkó Budapest szerzemény egyébként a zöld egy olyan árnyalata, amire azelőtt rá sem néztem volna, de a színtanácsadásnak hála igyekszem bátrabb és nyitottabb lenni – és bejön!

A réteges

Néhány hete úgy éreztem, olyan gyorsan elrepült a nyár, nem állok még készen a hűvösebb (és sötétebb) időre, de a napokban már elkapott a kuckózós hangulat, és azon kapom magam, hogy a takaró alá szeretnék bújni a macskákkal, egy jó könyvvel és egy forró itallal. Jöhetnek a gyertyák minden mennyiségben, és valaki süssön valami finomat!

Egy vastag pulcsival és egy sállal bármilyen szettet egyszerű őszkompatibilissá tenni, fázósabbak pedig akár felvehetnek egy harisnyát is a farmer alá. Én ilyent csak óriási mínuszfokokban szoktam, de ha te már szeptemberben is dideregsz, hajrá, rétegezz!

Ez a szett a réteges öltözködés csodálatos példája – bár lehet, hogy én elfogult vagyok –, és körbe is értünk vele: itt az első összeállításban látott ruhát felsőként (és alsószoknyaként) viselem, és még egy harisnyát is adtam hozzá, így ezt akár a koratéli, igazán csípős napokra is el tudom képzelni. Csak akkor jöhet már a kabát is!

Remélem, hasznosnak és inspirálónak találtad ezt a monumentálisra sikeredett bejegyzést – ha végigolvastad, le az összes turis kalappal előtted! Ha másra nem is, remélem, arra buzdít majd, hogy „a szekrényedből vásárolj”, és adj egy második esélyt a már megunt és leírt darabjaidnak is.

Legyen egy ropogós levelekkel, süti illattal és faágak közt játszadozó napfénnyel teli őszöd!