Január, hol a tél?

Soha nem voltam a sárban játszós, fára mászós, téli (vagy bármilyen) sportok iránt rajongó fajta, az utóbbi időben mégis gyakran eszembe jut, amikor gyerekkoromban a közeli domboldalra mentünk szánkózni, vagy karácsonykor úgy húztak be a szüleim nagymamámékhoz. Ropogott a hó, csípett a levegő, kipirult az arcunk, suhant a járgány. Manapság már ritkábban suhanna, nincs hozzá elég anyag.

Tovább

Szent László nyomában

Június végén felkerekedtünk, és elmentünk a Tordai-hasadékhoz. Gyerekkoromban jártam már ott iskolai kirándulás keretében, de gyakorlatilag semmilyen emlékem sem volt a helyről. Nem tudom, igazából mire számítottam, de a látvány minden várakozásomat felülmúlta.

Tovább

Hajnali találkozások

Tegnap este elmentünk sétálni és találtunk egy csodálatos búzamezőt a falu határában. Még egy őzet is láttunk, de nem volt nálunk fényképezőgép, ezért megbeszéltük, hogy ma visszatérünk. Már egy ideje terveztünk egy hajnali „fotótúrát”, és a mai kiváló alkalomnak tűnt.

Tovább

Szászföldön jártunk

Amióta megbeszéltük, hogy Henry Erdélybe költözik, tudtam, hogy el szeretném vinni a kedvenc szász településeimre. Nem feltétlenül azért, mert ő német, és arra számítottam, hogy biztosan értékelni fogja, hanem mert én imádom az országnak ezt a részét, és szerettem volna vele is megosztani.

Tovább

Marosmenti fenyves erdők fölött

Szombaton sort kerítettünk végre az első igazi, egész napos, karantén utáni kiruccanásunkra. Henrynek igazából ez volt az első romániai kirándulása, egy-két vásárhelyi utat leszámítva nem mozdult még ki Madarasról, így igyekeztünk minél több látnivalót útba ejteni. Márti kívánsága az volt, hogy másszunk fel a Sólyom-sziklára, így a Maros völgyén indultunk el, Vásárhelyen keresztül Régen fele.…

Tovább