Séta a múltba – látogatás az Astra múzeumban

Hetek óta tervezem ezt a blogbejegyzést, de őszintén szólva, júliusban kb. túlélő üzemmódban voltam (a hőséget is rosszul viseltem, de mindenféle szorongásom is előjött), így most sikerült sort kerítenem rá végre. A fotók még abból az időszakból vannak, amikor amerikai vendégeink voltakjúniusban, és velük kirándultunk.

Tovább

A hétvége, amikor idegenvezetőset játszottunk

Néhány nappal azelőtt, hogy Henry hazaérkezett volna Grönlandról, üzenetet kaptam valakitől, akit a hajón ismertünk meg, hogy jönnek Romániába, és szívesen meglátogatnának. Az érkezésük ugyanarra a napra esett, mint Henryé, ami nem volt ideális, de mivel nem mindennap fordul elő, hogy amerikai vendégünk érkezzen, igent mondtunk a fogadásukra. Végül több, mint egy hetet töltöttek nálunk, ami alatt sokat mászkáltunk és turistáskodtunk.

Tovább

Gondolatok utazásról, tömegről és elvárásokról

Érzelmi rugalmasság – mostanában sokat gondolkodom ezen a fogalmon, mert az hiszem, én elveszítettem az enyémet. Soha nem szerettem a spontaneitást, évek kemény munkája kellett ahhoz, hogy a lelkesedésem erősebb legyen a félelmemnél, ha váratlan helyzetben találtam magam. Most viszont úgy érzem, a járványhelyzet lenullázta ezt a fejlődést, feszültebb, ijedtebb és aggódóbb vagyok, mint valaha.

Tovább

Terepszemlén*

Szép helyen kedves emberekkel – így szeretném leélni az életem. Bár a mindennapjaink szerencsére így telnek, azért a járványhelyzet teremtett egy űrt az életünkben, amelyet addig az utazások és a külföldön élő barátaink töltöttek be. És bár hálás vagyok, hogy nagyobb veszteségek nem értek, ez a hiány azért nagyon tud fájni. Ezért is örülök nagyon, amikor lehetőségünk van kirándulni és új embereket megismerni.

Tovább

Január, hol a tél?

Soha nem voltam a sárban játszós, fára mászós, téli (vagy bármilyen) sportok iránt rajongó fajta, az utóbbi időben mégis gyakran eszembe jut, amikor gyerekkoromban a közeli domboldalra mentünk szánkózni, vagy karácsonykor úgy húztak be a szüleim nagymamámékhoz. Ropogott a hó, csípett a levegő, kipirult az arcunk, suhant a járgány. Manapság már ritkábban suhanna, nincs hozzá elég anyag.

Tovább